Idegenek a kertemben dokumentumfilm gyűjtemény
3 esküvő dokumentumfilm sorozat
A következőkben a 3 esküvő című dokumentumfilm sorozat két filmjének, a Bernadett & Sanju, valamint a Házi paradicsom különbségét szemléltetem. A filmek, illetve a sorozat az Idegenek a kertemben dokumentumfilm gyűjtemény részei, mely "egy migrációval foglalkozó dokumentumfilmekből álló gyűjtemény. A filmek Európában élő bevándorlók életmódját, alkalmazkodási stratégiáit, nehézségeit és sikereit mutatják be – egyéni és közösségi sorsokon keresztül szólnak elszakadásról és beilleszkedésről, régi és új otthonról, hazáról, családról, barátságról." S mindez az EU Európai Integrációs Alapjának támogatásával valósult meg. Hogy mire fel ez az érdeklődés, amikor nap, mint nap rengeteg "hasonló eset sétál szembe velünk az utcán"? Éppen ezért... Tipikus eset: ott van, látjuk, elmegyünk mellette és kész...
http://idegenekakertemben.hu/
A két (véletlenszerűen kiválasztott) történet különbségtételéhez előbb hasonlóságok is szükségesek. Mindkét pár tagjai eltérő nemzetiségűek, Bernadett magyar, míg Sanju indiai, Zsuzsa szintén magyar, Mubarak pedig afrikai származású és iszlám vallású. Mindkét történet kiindulópontja a migráció, emellett a kultúrabeli, a nyelvi és a személyiségbeli különbségeket, esetleges nehézségeket mutatja be. Bernadett és Sanju története szinte mesébe illő, talán már túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, míg Zsuzsa és Mubarak élete nem felhőtlen, sem anyagi, sem más téren.
Bernadették története azért is elképesztő, mert az interneten ismerkedtek meg egy házasságközvetítő oldalon, s csupán tíz napja beszélgettek skype-on, amikor a fiú megkérte kedvese kezét. Összesen két hónap telt el, míg testközelben is találkozhattak, Sanju Magyarországra repült, hogy személyesen jegyezze el Bernadettet. Öt hónap után összeházasodtak Budapesten, majd rá egy hónapra, Indiában. Mindez valóban mesébe illő, főleg a szülők és a közeli család reakciója. A lány szülei, valamint a nagyszülők is meglepetten vették tudomásul a történteket, ám mégsem léptek közbe vagy beszélték le őket. A nagyszülők úgy érezték, ez már a XXI. században elfogadható, noha tőlük még most is távol áll. A szülők pedig nem csodálkoztak, hiszen lányuk hamar kifejezte tetszését az indiai kultúra, ruházat, nyelv, tánc, zene stb. irányába, köszönhetően apja pakisztáni munkájának. A valódi kérdés azonban az, hogy elegendő-e néhány hónap, ráadásul internetes kapcsolat ahhoz, hogy két ember összekösse az életét? Illetve a filmben látott sok nevetgélés, mintha valamit rejtegetne a felszín mögött, hisz nem létezik tökéletes házasság. A másik oldal Sanju szülei, akik szintén beleegyeztek abba, hogy fiúk ne indiai lányt vegyen el. Azért ez az indiaiaknál nem túl gyakori, a vallási és egyéb hagyományok szentsége miatt. Elhangzik a filmben, hogy nem örülnek, hogy magyar lányt vett el, mert így nem találkoznak olyan sokszor, valamint nem lesz, aki öreg korukban ápolja, támogassa őket. Sanju szerint épp Detti miatt utazhatnak ennyiszer látogatóba. A férfi egyébként külön nyelvtanárhoz is jár, hogy magyarul tanuljon, ami mind a hétköznapokhoz, mind a munkához szükséges. Ennek újabb ellenpontja lesz a másik történet. Sanju-ék a házasságkötés után Amerikába mentek, de Detti nem dolgozhatott, ráadásul meg is betegedett, ezért hátrahagyva mindent, visszatértek Magyarországra.
Ehhez képest Zsuzsa és Mubarak története az élet árnyékos oldala, kapcsolatuk ugyanis úgy tűnik, megrekedt egy szinten. Az, hogy ez csupán az anyagiaknak lenne köszönhető, eléggé kérdéses. Mubarak iszlám vallású, melyben bűnnek számít együtt élni egy nővel, ha az nem a felesége. Zsuzsa és Mubarak megismerkedésük után öt hónappal tartották meg a polgári esküvőt. A muszlim szertartásra azonban még nem került sor. A pár ugyanis lakáshitellel küzd, ám ha összeházasodnának, előnyösebb lenne helyzetük. A lakáshitel témája során merül fel, hogy Zsuzsa mennyi mindent adott fel férjéért. A nő egyébként igen nehéz természetű, ha karakánnak nem is, de markáns természetűnek annál inkább mondható. Kifejezetten szókimondó, elvárja, hogy tiszteljék, ellenben ő gyakran nem tiszteli férjét, például mikor rászól, hogy ne beszéljen teli szájjal vagy kis zöld majomnak nevezi, amit Mubarak korábban megtiltott neki. Folytonos megerősítésre vár mind barátnőitől, mind férjétől. Barátnői is megjelennek, akik elég különösen viselkednek. Gondolok itt arra, amikor Zsuzsa megerősítést vár, kérdéseket tesz fel, hogy helyesen cselekszik-e, a lányok csak bambán néznek maguk elé és bólogatnak. Mintha érdektelenek lennének, vagy nem mernék megmondani az igazat, mintha Zsuzsa lenne a „falkavezér”, akivel nem lehet szembeszállni. Milyen barátok az ilyenek? Áttérve munkájukra, Zsuzsának egy látszólag jól menő, irodai munkája van, míg férje egy cukrászüzemben konyhai kisegítő. Korábban ugyanis táncosként dolgozott, amit videóról gyakran visszanéz. Nem csoda, hogy hiányzik neki, hiszen a tánc egy életérzést fejez ki, s teljesen más jelentősége van egy közép-kelet európai és egy afrikai ember számára. Mubarak Magyarországra költözött feleségével, de ugyanúgy mecsetbe jár és naponta imádkozik. Elmondása szerint az egyetlen, ami hazájából hiányzik, az a családja. Édesapjának egyetlen felesége volt – noha a Korán szerint négy is lehetne – így neki sem lesz több, mert követnie kell a példát. Az iszlám szerint Isten előre tudja, hogy mi fog történni az emberekkel, predesztinálva vannak. Különös, hogy Mubarak többször is reflektál helyzetére, hogy nem teljesen boldog. Már a film elején bevallja, hogy gyakran igen nehéz Zsuzsával, illetve amikor arról beszélnek, hogy ki milyen állat lenne, feleségét kígyónak nevezi, aki utálja az embereket. Felmerül a kérdés, hogy akkor miért vannak együtt? Zsuzsa szájából folyton arra utaló mondatokat hallani, hogy ki ne szeretne egy ilyen csoki-istent, mint ő? Stb. Mintha nem is ő akarná a férfit, csak követné mások vágyait, egyfajta „divatot”, hóbortot. Igen szembetűnő, hogy míg a férfi magas és vékony, addig a nő alacsony és eléggé telt alkatú. Ez azért nem annyira különös, mert az iszlám vallásban a telt nő az ideál, emellett régebben is az volt, lsd. Milói Vénusz. A konfliktusok fő forrása a két személyiség teljes ellentéte, mely akkor is fenn állna, ha azonos nemzetiségűek lennének. Ehhez képest már csak újabb rontó tényező, hogy a férfi nem tud még jól magyarul, Zsuzsa pedig szinte csak így kommunikál vele, ritkán szólal meg angolul.
Összességében a két film teljes ellenpontja egymásnak, s míg az egyik túl meseszerű – kifejezetten kilóg a dokumentumfilmes műfajból, amikor Bernadett és Sanju újra eljátsszák, hogy hogyan találkoztak először a reptéren –, a másik történet talán túl valóságos, boldogtalan. Közhelyes lenne a középutat keresni, pedig az tükrözné a valóságot, ugyanis minden kapcsolatban van fény- és árnyoldal is. Csupán – lsd. éppen e két film példájából – az egyikben több, a másikban kevesebb.
